2012. január 31., kedd

Okay, just okay

Jobban vagyok. A nyomasztás mégsem olyan nyomasztó. Az új barátok, akik valójában nem is olyan újak, de mégis el tudták oszlatni az árnyékokat, amiket én magam vetettem saját magamra.
Sőt, rájöttem, hogy ha rosszul érzem magam (lelkileg, fizikailag akárhogy) annak mindenképpen én magam lehetek csak az oka. Persze külső hatások létezhetnek, de mindenképpen az én reakcióim határozzák meg, hogy mi lesz a következménye.
Néha szívesen nekivágnék az Alaszkai vadonnak. Vagy Kanadába. Erdő, fák, hegyek, patakok. annyival egyszerűbbnek tűnik minden, és tisztábbnak egy erdőben. Bürokrácia nincs, társadalom nincs, gyűlölet, félelem nincs. (hogy az iskoláról ne is beszéljek)
De vajon lehetséges-e a mai technikai civilizációból ismét kivonulni a természetbe. Volt aki megpróbálta. Volt akinek sikerült. Volt akinek nem.
Chris Mccandles sikertelenül próbálkozott. De az ő esetében kérdőre vonható, hogy mi is volt a szándéka. rejtett öngyilkosság nem kizárható. Hiszen aki a természetben akar élni hónapokig. Valljuk be... nem öt kiló rizzsel vág neki.  De nem ám....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése